Tamkarum

A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja a vidéki térségekben a fenntartható, életképes agrár- és élelmiszer-termelés érdekében a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján az ország vidék-politikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint azok elérését biztosító programok és
intézkedések végrehajtási kereteinek a kijelölése.

Legfontosabb területei

• a vidéki foglalkoztatás növelése,
• az erőforrásokat fenntarthatóan hasznosító, kiegyensúlyozott üzemszerkezetű mező- és erdőgazdálkodás,
• a sokszínű termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és piacok, továbbá a város-vidék kapcsolatok helyreállítása,
• a magasabb hozzáadott értékre alapozott élelmiszer exportlehetőségeink kihasználása,
• a szövetkezés fejlesztése,
• a vidék helyi közösségeinek megerősítése,
• a vidéki életkörülmények és a népesedési mutatók javítása, valamint a biológiai sokféleség megőrzése.

A szociális gazdaság az Európai Unióban évtizedek óta bizonyítottan hozzájárul a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, új fenntartható gazdasági lehetőségek felszínre hozatalához. Az EU átlagában mintegy háromszor annyi a szociális gazdaságban foglalkoztattak száma, mint hazánkban. Ezt felismerve hirdette meg a kormányzat a közelmúltban a TÁMOP-2.4.3-D-1-13/1 és 2 (a Társadalmi Megújulás Operatív Program Szociális gazdaság fejlesztése – Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása c. könnyített elbírálású pályázatokat.

A foglalkoztatás növelése érdekében folyamatban van a hátrányos helyzetű álláskeresők egy részének az agráriumban megvalósuló közfoglalkoztatáson keresztüli munkához juttatása érdekében kiválasztott önkormányzatok földhöz juttatása vagyonkezelésbe adással.

Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek alapítása a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítását is jelentős mértékben elősegítheti. Ezen felül a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat, mert lehetőséget és keretet teremhet olyan helyi képességek kibontakoztatására, kiaknázására, amelyek a fizetőképes kereslet alacsony szintje miatt kihasználatlanok maradnának.

Ahhoz, hogy az önfenntartást szolgáló szociális gazdaság kibontakozását előmozdítsuk,

1. a most napirenden lévő szövetkezeti törvénymódosításhoz javaslattal élünk a szociális szövetkezetek vonatkozó rész tartalmi bővítésével és
2. ezzel összhangban a készülő földtörvényben az önfenntartást megvalósító településeknek preferált földhöz juttatásának a javaslatával.

Javaslat a szövetkezeti törvény szociális szövetkezetekre vonatkozó része tartalmi bővítésére

8 § (1) kiegészítése egy c) ponttal
... c) amely közösségi, faluközösségi szövetkezetként működik.

A faluközösségi szövetkezet a falu szövetkezete, közösségi szervezet, amelyet a falu önfenntartó képességének javítására, gazdasági, oktatási, egészségügyi és kulturális szükségleteinek kielégítésére hoznak létre önkéntes alapon, önkormányzati részvétellel. Tagjainak javakat és szolgáltatásokat nyújt. Ezek nem minősülnek áruforgalomnak, illetve ellenszolgáltatásért nyújtott szolgáltatásnak.

Az elemi szinten működő faluközösségi szövetkezetek területi közösségi szövetkezetet hozhatnak létre (másodlagos szövetkezet, amelynek csak közösségi szövetkezetek lehetnek a tagjai és minden közösségi szövetkezet egy szavazat jogával rendelkezik).

A területi közösségi szövetkezet, mint faluközösségi szövetkezetek által létrehozott másodlagos szövetkezet célja a faluközösségi szövetkezetek teljesítményeinek összehangolása, a saját faluközösségi szövetkezeten belül fel nem használt saját elállítású javak és szolgáltatási képességek cseréjének lebonyolítása, elszámolása. A területi közösségi szövetkezeti tagként regisztrált faluközösségi szövetkezetek közötti csere olyan, mintha azt a saját faluközösségi szövetkezet
nyújtaná saját tagjának, tehát ez sem minősül sem áruforgalomnak, sem ellenszolgáltatásért nyújtott szolgáltatásnak.

A faluközösségi szövetkezet célja:

a) Olyan közösségben, kalákában végzett tevékenység folytatatása, amely elsődlegesen a tagok, mint egyének, háztartások és családok szükségleteit elégíti ki javak előállítása, szolgáltatásnyújtás formájában, illetve – a szövetkezet erejéhez mérten – tagjai részére biztosítás és finanszírozás nyújtása.

b) Tagjai és a szövetkezeti közösség teljes körű vagyonának (gazdasági, egészségügyi, kulturális) gyarapítása, a gazdasági teljesítőképesség együttműködésre építő fejlesztése.

c) A településen lévő (akár nem szövetkezeti tag) háztartások részére nem piaci jellegű szolgáltatások nyújtása.

d) A faluközösség szükségleteit meghaladó árumennyiséget, illetve szolgáltatási kapacitást elsősorban saját területi közösségi szövetkezete más tag faluközösségi szövetkezetei felé kínálja fel csereként, amiért más, általa elő nem állított javakat, szolgáltatásokat kap.

e) A még ezután is fennmaradó megtermelt javait, szolgáltatási képességét értékesítésre kínálja fel méltányos árat fizető külső vevők felé. Ha érdeke úgy kívánja, akkor értékesítés helyett megoldja a tárolást, feldolgozást, a biológiai érték megőrzését.

A nem szövetkezeti tagok felé teljesített értékesítés áruforgalomnak és ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül. Ennek világos számviteli elkülönítését meg kell oldani.

A saját tagok részéről el nem fogyasztott, illetve a területi közösségi szövetkezeten belül el nem cserélt javak, szolgáltatások értékesítésének joga az előállító faluközösségi szövetkezetet illeti meg, amelyet non-profit bonyolításra átengedhet a területi közösségi szövetkezetnek.

A faluközösségi szövetkezet (és a területi közösségi szövetkezet) non-profit szervezet. Minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet jogszabály nem tilt. Különös előfeltételhez kötött tevékenység ezen előfeltételek teljesítése esetén végezhető.

A területi közösségi szövetkezethez csatlakozhatnak olyan városban (városrészben) alakult közösségi szövetkezetek, amelyek a területi közösségi szövetkezet számára hasznos kiegészítő tevékenységekkel gazdagítják a közösség önfenntartó képességét.

A szövetkezetnek nevében viselnie kell a faluközösségi (illetve közösségi vagy területi közösségi) szövetkezet elnevezést.

Javaslat a Földtörvényben a faluközösségi szövetkezettel rendelkező települések földhöz juttatásának preferálására

A faluközösségi szövetkezetek szociális gazdaságban betöltött pozitív szerepét erősítené és megalapozottá tenné, ha a megalakult faluközösségi szövetkezetek saját önellátásuk mértékéig földhöz, legelőhöz (ahol van, erdőhöz) jutnának. Erre a most előkészítés alatt lévő Földtörvényben is lehetőséget kellene biztosítani, akár tartós földbérlet, vagyonkezelésbe adás formájában vagy a földnek elidegeníthetetlen önkormányzati tulajdonba adásával.

A földet önkormányzati részvételű faluközösségi szövetkezet megalapítása után, az önkormányzat által elkészített stratégiai tervvel (és a LEADER program akciótervéhez hasonló intézkedési tervvel) alátámasztva lehetne megpályázni. Az így megszerzett föld el nem idegeníthető. A faluközösségi
szövetkezet tagságának önfenntartását alapozza meg.

A föld bejegyzett használója az adott faluközösségi szövetkezet.

Ha sok család összefogásából kialakuló faluközösség nagycsaládként működik, akkor nemcsak a közös létfenntartás lehetőségei javulnak, hanem a létbiztonság egyéb elemei, többek között a közbiztonság, a szociális gondoskodási képesség, a kulturális kiteljesedés is javul, a vidék valóban élhetőbb lesz. Ezért lenne kiemelten fontos a faluközösségi szövetkezettel rendelkező települések földhöz juttatásának preferálása.

Kelt, Budapest, 2013. március. 25-én

Dr. habil Dr. Vass Csaba sk.
MKT Társadalomgazd. Szakosztálya alelnök

Dr. Szegő Szilvia sk.
MKT Társadalomgazd. Szakosztálya alelnök

Dr. Szalay Zsuzsanna
szakosztályi titkár