Tamkarum

Vagy két és fél éve a magyar újságok olyan híreket szellőztettek meg, hogy a kormány érdeklődést mutatott a német tulajdonostól az  MKB Bank megvásárlására. A kért árat - az újságok szerint – a kormány magasnak tartotta. Az azóta eltelt két esztendő nem erősítette meg a bankot, ez nyilvánvaló lett abban, hogy a tulajdonosnak meg kellett erősíteni magyarországi bankját úgynevezett tőke injekcióval (200 millió euróval 2012 januárjában). Ez azonban a mai bankvilágban nem rendkívüli esemény. Számtalan banknak kellett azzal szembenéznie, hogy saját tőke állománya nem elégséges a kockázatoknak való kitettségeik fedezésére.

Ezért érte meglepetés a hazai szakmai világot, amikor a napokban arról értesült, hogy az MKB Bankot egy hitelminősítő, a Moody’s Investors Service drasztikusan, négy, illetve három  fokozattal (üzleti tevékenységek szerint bontva) leminősítette. Ilyen mértékű, egy lépésben megtett leminősítés ritkán fordul elő a pénzvilágban.

Azt is olvashattuk, hogy az MKB Bank erre úgy reagált, hogy felmondta a hitelminősítővel kötött szerződést, azzal az indokkal, hogy nem ért egyet a leminősítő értékelésével, „sem a bank aktuális helyzetére, sem középtávú stratégiájának megvalósíthatóságára, sem pedig tulajdonosi támogatottságára vonatkozóan”.

Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy az Európai Unió több országának magas rangú képviselő többször is „fellázadtak” a hitelminősítők túlhatalmával szemben. Szemükre hányják, hogy minősítésük szempontjai átláthatatlanok, és az sem látható, hogy a minősítők milyen módon biztosítják semlegességüket az érdekellentétekkel tarkított világban.

Térjünk vissza hazai terepre. Mi lehetett a célja a leminősítőnek? A hitelezők óva intése? Ez kevésbé valószínű. A külföldiek tulajdonában álló leánybankok zömükben az anyabanktól kapnak forrást, nem pedig a pénzpiacról - azaz nem drágul meg számukra a forrásszerzés mivel kevésbé vannak kitéve a piacra lépő hitelezők mindenkori megítélésének.

Valószínű, hogy a mostani leminősítésnek inkább demonstrációs hatása van.

De kinek szólhat a jelzés?

A kormánynak, hogy ne módosítsa az alaptörvényt ? Aligha.

Akkor az új jegybanki vezetésnek ? Az még semmi érdemit nem tett, de nem is nyilatkozott se erre, se arra.

Vagy egyszerűen csak óvatosságra akarták inteni az MNB Bankot: ha leminősítések jönnének garmadával, akkor kisebb lesz a mozgástere?

Vagy a magyarországi  bankoknak szól a jel, hogy a devizahitel adósoknál levő kockázataik nagyobbak lettek és tegyenek vele valamit?

De más következtetés is levonható mindebből. Térjünk vissza a bevezető gondolatokhoz. Ha a kormány valóban meg akarta venni az MKB Bankot, és a vétel csak azért hiúsult meg, mert a kormány az árat túl magasnak tartotta, akkor érdemes ebből a szempontból is értékelni az eseményeket.

Az bizonyos, hogy egy ilyen leminősítés eladósorban levő banknak rontja a pozícióját egy áralkuban.  Amennyiben a kormány vételen gondolkodna, akkor (az áralkuban) akár még számára kedvező is lehet egy ilyen hír az MKB esetében.

Barátságos vagy barátságtalan vásárlás? Javult a kormány és a bankok viszonya?

Itt jegyezzük meg: ez nem barátságtalan lépés lenne a kormány részéről a bankrendszer irányában. Sőt, mintha mindkét fél részéről közeledés lenne tapasztalható. A magyarországi bankok láthatóan nagyobb együttműködési készséget mutatnak a kormánnyal szemben pár hete. De a másik oldalról is kapnak biztatást.

 Most a bankok (a Bankszövetség?) maguk dolgoznak az árfolyamgát valamilyen kiegészítésén illetve a problémás helyzetbe jutott devizaadósok valamilyen megsegítésén. Pár hete a kormány emelte a lakást vásárlók, építkezők részére meghirdetett támogatásait, lazított a feltételeken (persze az is igaz, hogy a korábbiak iránt kevés volt az érdeklődés, annyira leült a lakáspiac, az építkezések). Pleschinger Gyula pedig vagy két hete nyilatkozta, hogy a növekedés segítése végett - megfelelő vállalások esetén – a kormány kész lemondani az idei bankadó egy részéről.

Mivel a kormány a választásokig inkább csak a retorikájában szidja a bankokat, megeshet, hogy a bankok és a pénzügyi vezetés közötti kapcsolatot az együttműködés szó fogja a legjobban jellemezni? Ez lehet, hogy önmaga is előállna, de az ilyen külső hírek még jobban ebbe az irányba nyomhatják a folyamatot, a feleket.

Giday András, közgazdász