"Cikkem első felében elméletileg tárgyalom azt, hogy a demográfiai tényező az időskori ellátásban miként vehető figyelembe, és Magyarországon milyen elgondolások fogalmazódtak meg erre vonatkozóan. A második részben röviden leírok egy ilyen, már rövid távon is bevezethető rendszert.
A gyermeknevelés és a nyugdíjrendszerek: összhanghiány?
A produktív generáció a nyugdíját két módon termeli ki: egyrészt a jövedelemtermelő munkájával, másfelől azzal, hogy felneveli a következő generációt. Ennek köszönhetően részesedhet az új generáció produktív hozamából – a „befektető jogán”. Féloldalas a nyugdíjrendszer, ha eltekint a gyermekvállalásba fektetett szülői pénz- és munkaráfordításoktól.
Az öregkori megélhetés „biztosítása” évezredeken keresztül a családban felnövő gyerek volt a többgenerációs modellben. A modern kor ezzel szemben bevezette a kétgenerációs családmodellt. Ehhez – mintegy segédeszközként – nyugdíjrendszerre is szükség volt. A nyugdíjrendszerek egyrészt az egyénre koncentrálnak, másrészt a magasabb kereset után magasabb nyugdíjjogosultságot biztosítanak (ha nem is mindig arányosan)....."
A cikk a Polgári Szemlében jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.