Tamkarum

Még az Eu bürokrácia cselekvési mintái szerint is nyilvánvaló ostobaság megnyirbálni a ciprusi bankok magán betétjeit.

Az EU ezzel a lépéssel – vacak 5,8 milliárd euró besöpréséért – a teljes euró-zónát végveszélybe sodorta, nem is beszélve arról, hogy ezzel együtt a globális gazdaságot.

Olyan egyszerű dologról van szó, mint a bizalom. Mint volt bankár, mondhatom, semmi sem képes helyettesíteni azt a hitet, hogy a betétek biztonságosak és megbízhatóak.

Csak a bizalom vékony hártyáját kell megsérteni és szinte lehetetlen visszaállítani azt.

Most ez történik: mert mit gondoljanak a spanyol, az olasz, vagy bármely más EU ország betétesei bankszámláik biztonságáról?

És meg kell mondjam, a világ minden pontján ajánlatos a megtakarítói óvatosság.

MI A PROBLÉMA A CIPRUSI MENTŐCSOMAGGAL?

Mint Írországban és Izlandban – Cipruson a bankrendszer nem csupán ingatag, hanem mérete miatt is veszélyes. A bankrendszer sokkal nagyobb, mint az ország gazdasága, a betétek nagysága 90 milliárd dollár, azaz ötször akkora, mint az ország GDP-je.

Továbbá abban is eltér ez bankrendszer a többitől, hogy a betétek fele nagy összegű, meghaladja a 100 ezer eurós összeget. Ez a ciprusi betétbiztosítás határa. Továbbá az orosz maffia betétei az országban mintegy 20 milliárd dollárt tesznek ki.

Mivel Ciprus elnöke, Nicos Anastasiades nem akarja felszámolni a sziget pénzparadicsomában rejlő pénz vonzó erőt, és mint az orosz jet-set landoló helyét, beleegyezett abba, hogy a betéteket adózzák meg: 100 ezer euró alatt 6,7 százalékkal, felett pedig 9,9 százalékkal. Ez biztosítja az EU követelményét az 5,8 milliárd eurós önrészre a banki mentőcsomagban.

De ahogy a legtöbb terv, amit politikusok és EU bürokraták ácsolnak össze, ez is nagy hibákat rejt, beleértve ebbe azt is, hogy az akció meglehetősen éles reakciókat váltott ki az orosz elnöktől, Vladimir Putyintól. Az ő megközelítésében, de a ciprusi szerény jólétben élők megközelítésében is, Putyin szerint ez a döntés, mint mondta „igazságtalan, szakszerűtlen és veszélyes”.

De a legnagyobb hiba nem a  Putyin nyilatkozattal kapcsolatos. A legnagyobb hiba azzal történt, hogy lerombolta a betétbiztosítás elvét.

Az EU a 2008-as pénzügyi válság idején külön szabályozással rendezte a betétbiztosítást Ciprusban: ami szerint 100 ezer euró összegig a betéteket Ciprusban  a ciprusi kormány biztosítja.

Ha ebből indulunk ki, még akár okosnak is tarthatjuk a betétek megadóztatására irányuló döntést, amivel elkerülhetik a ciprusi kormány csődjét. De ez a „kis trükk” kérdésessé tette a betét biztosítást mindenütt az EU-ban, valójában azonban az egész világon.

Ezért történhetett meg, hogy egy piciny ország – 800 ezer fős népességével, és 17 milliárd GDP-jével – felkavarhatta a világ piacait, hiszen a betétbiztosítás fő elvét támadta meg.

Végül is, ha a kormányok a betétekbe belenyúlhatnak – úgynevezett „adó” segítségével, akkor a betétbiztosítás értéke abszolút nulla.  

KIBEN LEHET BÍZNI?

A betétbiztosítást először az Egyesült Államokban vezették be a Nagy Gazdasági Válság idején. Ezzel biztosították a megtakarítókat arról, hogy a bankrendszer fizetőképes. Szépen működött is a rendszer. A amerikaiak bíztak a kormányban, és amikor belépett a betétbiztosítás, a megtakarítók már tökéletesen megbíztak a bankrendszerben is.

De sajnálatosan, éppen ez a bizalom rendkívül rossz hatást gyakorolt a bankrendszerre.

Az 1920-as évek tőkeáttételi mutatója (leegyszerűsítve ez azt mutatja, hogy a bank saját tőkéjének hányszorosával képes üzletet vállalni, döntően hitelt nyújtani) 4-5-szörös volt.  Ez az 1970-es évekre már 10-12-szeresre nőtt, 2008-ban pedig már a hitelállomány (banki eszközállomány) a saját tőke 30-szorosára nőtt.

Ezt a lufit a válság után vissza kellett szorítani, de például a J-P. Morgan Chase esetében ez a megsokszorozás még mindig több mint 16-szoros (és ez a bank még a legszolidabb a nagybankok között.) Ilyen mértékeket látva már elképzelhető, hogy ez a tőkéhez képesti hitel megsokszorozás milyen veszélyeket rejt magában.

Mindennek következtében a betétesek már nem bízhatnak abban, hogy a bankok nem mennek tönkre (a bankok abszurd magas tőkeáttétele miatt, azaz az üzletmenethez képest rendkívül alacsony saját tőke fedezettség miatt, amit éppen Ben Bernanke, a FED elnöke tett lehetőve a mértéktelen pénznyomással). Másfelől ma már az is kérdéses, vajon bízhatnak-e a betéti biztosításban?

Ha pedig ezek az aggodalmak komolyakká válnak, az elpusztítja a világgazdaságot. A kismegtakarítók kiveszik a bankokból a pénzüket és otthoni széfekben helyezik el, vadászpuskával biztosítva.

Ha a megtakarítóknak nem biztosított a megbízható hely pénzük elhelyezésére, akkor elfeledkezhetünk az utóbbi 300 év pénzügyi forradalmáról. Visszatérünk abba a világba, amelyben Samuel Pepy nem bízott meg az aranyművesben, vagyonát a hátsó kertben ásta inkább el. Nem kell hangsúlyoznom, ez miért nem tenne jót a kis vállalkozásoknak. – a pénz áramlása ugyanis befagyna.

A megoldás: szüntessük meg a betétbiztosítást. De követeljük meg a bankoktól, hogy saját tőkéjükre legfeljebb 4-5 szörös üzletet vállaljanak.

Mondjunk fel Ben Bernanke-nek. Valószínű, hogy a rendszer visszamenekül az arany-standard rendszerbe – de ez nem a közeljövő.

De ha a politikusok továbbra is olyan rossz döntéseket hoznak, mint amilyen a ciprusi mentőcsomag, akkor az arany-standard marad az egyetlen gazdaságilag életképes alternatíva.

MARTIN HUTCHINSON, Global Investing Strategist, Money Morning

March 19, 2013

Nyers és tömörített fordítás Szegő Szilvia munkája